2016. június 22., szerda

Az elmúlt két hónapban

Sziasztok!
Igen újra itt vagyok. Elég régóta nem írtam, legfőképp időhiány miatt, de a lustaság is közrejátszott benne, így elég sok mindenről kéne beszélnem, de valószínűleg rövidre fogom, mert utálok írni. Komolyan, gépen, telefonon ki nem állhatom, ezért  általában messengeren sem írok vissza senkinek :D A közeli barátaim már megszokták, ha nem reagálok arra amit írtak. 

1. Vizsgák.
Ugye eredetileg azért mondtam fel a munkahelyemen, hogy megcsináljam az érettségit. Előtte év végi vizsgát kellett tennem. Egy nap alatt mindenből. Töriből szerencsém volt, mert pont azt húztam ki amit tudtam, még a matek sem volt nehéz, de amit megszívtam az az irodalom-nyelvtan volt. Olvastam nyelvtanból a tételeket, de komolyan annyira faszságot tanulnak az év végére, hogy valami hihetetlen. Nem is értem miért kell ezeket erőltetni, valószínűleg kelleni fog az életemben, hogy 1000 éves szövegből próbálom kiértelmezni a magyar szöveget. Hagyjuk már. Lehet a németek hozzánk képest butának tűnnek, és is azt mondom az összesre, mert a mi szintünket tényleg nem ütik meg, viszont! őket arra megtanítják az iskolába hogyan kell adót befizetni, bank, üzlet, biztosítások. Egy mai 18 éves azt se tudja milyen biztosítások vannak. A sok felesleges helyett tényleg inkább arra tanítanának, hogyan legyünk életképesek, Szóval kiakadtam, ráadásul mivel én magántanuló voltam, ezért két tételt kellett húznom. A másik ami felkúrta az agyam az a filozófia volt. Két szép szememnek volt köszönhető, hogy átengedett, mert egy szót nem tudtam  kinyögni. Informatika ugyanaz. Egy másik csajjal voltam, ott ülünk tíz perce, beszélünk a tanárral, közben próbáltuk megoldani a feladatot. Aztán a tanár mondta, hogy mivel eleve rossz szerkesztőprogramot nyitottunk meg ezért hagyjuk a fenébe, megadja a kettest. Nyelvtanból azonban meghúztak. Annyira örülök neki főleg, hogy az írásbelim 5-ös lett, ha a szóbelire is két egyest adott akkor is... áhh, nem értem. De neki hála ezért irodalomból nem mehettem érettségizni. Ez az! És benyögi nekem, hogy akinek nem sikerült, gondoljon arra, hogy több ideje van megtanulni. Nekem meg pont, hogy időm nincs te... ah. Annyi csúnyaságot letudnék most ide írni és olyan jól esne. Érettségin matekkal kezdtem, amire kiváncsi vagyok, hogy sikerült, ugyanis a második, nehezebb lapon több feladatot tudtam megoldani, mint a rövidebbeknél. Törin is kiakadtam. Most komolyan az volt a kérdés, hogy a cigányok iskolai végzettsége hogy alakult az elmúlt 20 évben a magyarokéhoz képest. Menjetek már a picsába. Angol, német elég könnyű volt, amikor szünet volt már ugrottam oda a többekhez, hogy együtt nevessünk milyen könnyű feladatok voltak, de aztán végül csak magamban ujjongtam, mert szegények eléggé le voltak törve. Ez van, kinek mi a nehéz. Augusztusban nyelvtanból pótvizsga, októberben irodalom érettségi. Tök jó. Szóbelin iszonyat nagy mákom volt, mivel töriből kihúztam az 56-os forradalmat, amit mindenki tud szerintem kívülről. Két nappal később, szombaton még külön be kellett mennem megnézni az eredményeket. Nagyon izgultam a matek miatt, de meglett a kettes én meg majdnem elbőgtem magam. Töri hármas, angol és német ötös. 

2. - Majális
Mint minden évben május végén van a tóparton egy főzős rendezvény. Végre én is csatlakozhattam a társasághoz. Anitával lementünk olyan 9 fel, mert a fiúk már reggel 6-tól lent voltak. Ugyan a versenyre most idén nem jelentkeztek, magunknak sütöttünk reggelire tojást, kolbászt stb., ebédre pedig csirkét, sajtot. Nagyon jó nap volt, tényleg az idő is szép volt, minden tökéletesnek látszott. Felhívtam bátyámat, hogy jöjjön le értem, később úgyis együtt megyünk tovább szülinapozni. Na  abból nem lett semmi. Már mindenkit hívtunk, a szülőket, hogy vigyék haza a kocsikat, már az utolsó cigit szívtuk, amikor én már csak azt láttam, hogy egy gyerek teljesen belehajolt a Mátéka arcába. Peti odament, a következő pillanatban pedig együtt borultak a sörpaddal. Teljesen lesokkolódtam, azt se tudtam mit csináljak, másodpercek alatt tömegverekedés alakult ki. A gyerek, annak az apja, meg a nővére is ott sipákolt. Aztán amikor felálltak, láttam Peti arcán három karmolás, dadogtam is, hogy basszus vérzel. Közbe a csávó a Peti anyukája meg hozzám került, mondtam, hogy menjetek innen el, erre a csávó teljesen belehajolt az arcomba, hogy "mi van, te vagy itt a helyi grácia?". Ökölbe szorult a kezem, de tudtam, ha megpróbálom megütni, akkor én is kapok egy maflást. Aztán a szomszéd asztaloktól is odajöttek, ütötték a gyereket, de az nem állt le, mint a terminátor ment tovább. Nem érzett fájdalmat vagy nem tudom. Aztán végre kijöttek a rendőrök, egyből  bilincs, be a rendőrségre. A többi családtagot már el akarták engedni (miért is, amikor az apja ugyanúgy benne volt??), mi pedig szóltunk, hogy szó sem lehet róla, mert Peti telefonjai eltűntek. Végül az egyiket megtalálták a csaj táskájába a másikat pedig az autójuk lábtörlője alatt. A kiscsaj meg azt mondta, hogy azért vette fel őket, mert azt hitte a bátyjáé. Aha, azért vett fel egyből kettőt, ráadásul a bátyjának samsungja volt. Mindegy. Engem hazavittek a Peti anyukája, minek álljak ott, de bátyámék hajnal egyig lent voltak. Dávid szülinapjára így nem tudtunk elmenni és a nap vége is el lett baszva. Hihetetlen komolyan.

3. Egyéb apróságok
A kressz vizsgám nem sikerült és legközelebbi időpontot Július 11.-re kaptam. Felröhögtem kínomba. Ezzel dugába dőlt a tervem, hogy én visszamegyek Németországba dolgozni. Most itthon nézek majd valamit, hisz így már felesleges kimennem. Voltunk Tatabányán sörfeszten, Halott Pénz volt, bár mi a padoknál ülve, messze a színpadtól hallgattuk őket. Utálom a tömeget, amikor már nyolcszor neked csapódnak, lökdösnek, eléd állnak és csak a tarkójukat figyelheted. Amúgy jó volt az este. A meccset Petiéknél néztük, nagyon-nagyon jó volt a hangulat. Találkoztam a rég nem látott barátnőmmel, haza tudott jönni három napra, nagy örömömre. Vele voltam, jókat beszélgettünk, kártyáztunk. Sajnos tegnap már vissza kellett mennie és fogalmam sincs mikor fogom látni utoljára, lehet 1-2 év múlva. Egy másik volt legjobb barátnőmmel is véletlenül összefutottam. Elbeszélgettem vele meg minden, de nem volt bennem az a "basszus de hiányoznak a vele töltött emlékek" érzés. Őt már rég lezártam magamba. Azonban azon meglepődtem, hogy amikor szálltam le a buszról, akkor utánam szólt, hogy majd írjak neki. Hát azóta sem írtam. Nem tudom. Talán félek, hogy megint jóba leszek vele. Láttam rajta, hogy megváltozott, de nem akarok még egy bonyolult kapcsolatot.
Volt egy kisebb konfliktus a baráti társaságban, amikor Barbi babaváró bulit akart rendezni Zsaninak, erre elhordták őt mindenféle érdekembernek. Most a részleteket nem írom le, a lényeg, hogy azóta kb. 3-4 hete nem láttuk sem őt, sem Dávidot. Múlthéten végül Dávid lejött egyedül, és jó volt látni. Komolyan már hiányzott.
Biztos van még amit nem írtam le, de lassan kezdődik a meccs és ezt a bejegyzést is már hetek óta írogatom. :) Sziasztok, élvezzétek a nyarat!