Folytatás

Úgy döntöttem itt folytatom tovább a blogolást, mielőtt a Neon teljesen összeomlik és minden elveszik. Ezt a blogot azért nyitottam meg, mert valahova jó leírni, hogy mi történik velem éppen, mik a gondolataim. A történet röviden annyi, hogy apa tavaly Augusztusban kapott egy állást Németországban. Kiment az egyik haverjával és meg is kapták mindketten. Jó volt, ha hónaponta hazajött 2x 3 napra. Anya eldöntötte, hogy Novemberben ő is kimegy. Ekkor már biztos volt, hogy én is ki fogok menni velük. Természetesen először tiltakoztam, aztán hagytam, mert olyan távolinak tűnt az egész. A bátyámmal (18) laktam együtt egészen február közepéig. Jó volt az az időszak, persze a bátyámmal mindig is olyan öri-hari viszonyban voltunk, folyton kiabáltunk egymással, nem is erről beszélek, csak egy kicsit jó volt anyáék nélkül. :) Elmúlt a Karácsony, Szilveszter (anyáék nem voltak otthon, házibulit rendeztünk) és már vége is lett a 10. félévnek. Február 15.-én Pénteken nehezebb volt elbúcsúzni az osztályomtól, mint azt hittem. Így visszagondolva vicces, mert a lány akiben nagyon megbíztam, mióta kijöttem ide azóta nem ír, nem keres, nem érdeklem. Az osztályomból egyetlen (!) lánnyal beszélek napi szinten, aki igen jó barátnőm. Plusz az otthoniak közül, még a legjobb barátnőmmel tartom a kapcsolatot. Magántanuló lettem, be akartam fejezni a 10. osztályt.  Mikor kijöttem 2 hétig nem csináltam mást, csak simseztem (nem volt netem), nem mozdultam ki a lakásból, és sírtam. A szemem még jobban tönkrement... Márciusban elkezdtem egy német tanfolyamot, ami délután 13:30-tól 16:45-ig tartott. Az első három hónap  rettentő rossz volt, magányos voltam, ott volt a stressz a vizsgáim miatt. Szerencsére minden tantárgy sikerült (még a kémia, matek is hah! Töriből és angolból pedig ötöst kaptam :P) Amúgy nagyon nehéz volt németet tanulnom, mert a gimiben kezdtem csak el tanulni (angol szakon voltam), az is lepkefing mértékű volt. Aztán júniusban anya munkatársának a lányával találkoztam Ugyanitt lakik Pforzheim-ben. Vele vészeltem túl a nyarat. Augusztusban végre hazatudtam menni, egy hónap szünetem volt. Olyan gyorsan eltelt, hogy még leülni sem tudtam. 21.-én jöttem vissza ide, igaz az iskola ahova felvettek Szeptember 10.-én kezdődött. Nikivel ugyanabba a suliba mentünk, ott találkoztunk még 3 magyar lánnyal. Niki ugye szlovákiai magyar, Fruzsi Komárom-Esztergom megyéből jött, ahonnan én is, Delia Romániából és csak egy kicsit tud magyarul, Bella meg Szerbiából. 17 évesen én vagyok a rangidős hihi :)  Ja meg egy magyar fiúval is találkoztunk Robival, ő már régebb óta kint van. 3 osztályt csináltak a 36 emberből, 3 osztályt csináltak. Én Fruzsival kerültem egy osztályba, Niki egyedül (szegény), Bella meg Delia együtt. Mind külföldiek vagyunk. Az én osztályomba van, két magyar (mi), két lengyel, egy bolgár, egy görög, egy román egy Srí lanka-i, meg öt iraki. Zajlik az élet itt kint voltam már egy házibuliban, egy fiú hetekig zaklatott, veszekedés, Fruzsival a kapcsolatunk (nem úúgy :)), sírás, sok nevetés, minden. És végre 4 hónap távollét után, 13 nap múlva megyek haza! El se hiszem, végre magamhoz ölelhetem az életemet, Luca mamát (cicus), találkozhatok a barátaimmal. Úristen már nagyon várom, sosem voltam ennyi ideg távol és már nagyon hiányzik minden! A levegő, a falum, a barátok, a macskám, egyszerűen alles! Szóval ez lesz, amit itt a blogon találni fogtok. Ha valaki vissza akarná olvasni a dolgaimat itt megtalálja: http://wickedlife.blog.neon.hu/
Ha valaki nagyon kedves és ügyesebb nálam (szóval mindenki) és szán rám időt, írjon már rám, hogy hogy kell itt a kinézetet változtatni! Köszi :)