7vége

Sziasztok.
Hát elég régóta nem jelentkeztem. Igazából nem tudtam mit írni. Nem azt mondom, hogy olyan unalmas az életem, hogy ettem, aludtam, és ennyi. Csak egyszerűen az ami a suliban történik már nem lenne vicces, ha leírnám. Azt át kell élni. Hétvégén anyáék hazamentek Magyaro.-ba, és komolyan fogalmam sincs, hogy én miért nem mentem velük. Azt hittem, hogy péntek reggel indulnak, én meg pénteken németből írtam, ezért úgy voltam vele, hogy akkor nem megyek haza. De anyáék szombat reggel indultak, és ma este jönnek majd haza. Ami nekem is tökéletes lett volna. Nem hiszem el, komolyan. Mindegy, jól telt azért a hétvégém, mert Fruzsi átjött és itt aludt nálunk. Elhozott minket a pasija Wildbadba. A GPS más irányba vitt minket, mint amerre mi szoktunk hazajönni Pforzheimből, de megérte. Annyira gyönyörű volt az út! Keskeny, kanyargós utak végig a hegyek között, hólepte erdő mindenhol. Csodaszép volt, ilyenkor levakarhatatlan mosoly kerül az arcomra, hogy "igen, ezt is láttam. Igen, erre a gyönyörű helyre is eljutottam". Köszönöm Feketeerdő, hogy itt élhetek! :)
Itthon játszottunk, muffint sütöttünk (ami jó szar lett, de a receptre fogtuk) elpusztítottunk másfél üveg bort ketten, együtt is fürödtünk :D Aztán másnap délben keltünk, ettünk, megint játszottunk. Nagyon jó csajos este volt. :)
Ma meg nem volt kedvem suliba menni, szóval kivettem magamnak egy szabadnapot. Jó nemcsak azért, hanem mert mivel hétvégén nem tanultam ezért ma be kéne azt  pótolni.

Júúúúújjj! Amúgy, basszus.:D Ugye mindig kell gyakorlatot tenni a suliba és én végre találtam egyet egy oviba! Nagyon be vagyok szarva, hogy nem fogom érteni a kis hülyéket. Közben meg nagyon várom már, mert ugye a plan B, ha nem jön össze a stewardess-kedés akkor óvónő akarok lenni. :D

Most néztem meg az American Horror Story utolsó részét. Nekem kicsit keserédes lett. A három túlélő sorsát imádtam a legvégét pedig meg is könnyeztem.