2015. december 13., vasárnap

Feketék fehéren

Most nem a filmről fogok beszélni, bár aki még nem látta és akar egy nagyon jó vígjátékot mostanában megnézni, annak ajánlom a Feketék fehéren-t!
Szóval a lényeg. Ma nagyon beszartam. Ennek van egy kis előzménye, ami pontosan múlthétre nyúlik vissza. Hétfő este zötyögök a vonat hazafelé, olyan fél tíz tájékában. Mindig a végállomáson szállok le, ami közvetlenül a park előtt van. Ott szoktam keresztül menni, amikor világos van, esténként anya vár rám. Látom egy fekete, de komolyan egy szénfekete csávó megy az ajtóhoz, közben összetalálkozott a tekintetünk. Azt még tudni kell, hogy a park másik végén van egy tömbház a menekülteknek, ezért rengeteg fekete van Bad Wildbadba. Komolyan csak fekák meg öregek vannak itt. Na szóval szedem össze a motyóm, állok fel, már mindenki leszállt a vonatról, csak a fekete csávó nem, aki az ajtóban állt. Elmegyek mellette leszáll velem együtt. Köszön. Visszaköszönök mert nem vagyok bunkó. Aztán elkezd nekem valamit angolul (?) beszélni, de nem értettem. Aztán mondta, hogy gyönyörű vagyok, kérdezte hol lakok, haza-e kísérhet stb. Én meg direkt németül válaszolgattam neki, de akkor is csak annyit, hogy nein nein nein :D Nem vette a lapot, aztán mondtam neki, hogy a barátom vár rám. Megsimogatva a karom köszönt el. Kirázott a hideg... Lesokkolódva ültem be anya mellé a kocsiba. Azóta ha anya vagy apa nem tud levinni az állomásra, akkor gyalog a parkot kikerülve kb. 25 percet sétálok (sétálok...inkább futok). Folyton hátrafelé nézegetek és amikor végre elérem a vonatot olyan megkönnyebbülve ülök le, hogy szinte remegek. Nagyon félek a sötétben még teljesen kivilágított belvárosban is egyedül császkálni.
Ma pedig megfagyott az ereimben a vér. Láttam, hogy egy fekete áll ott az ajtó mellett, de az nem az a fekete volt mint múltkor. Mindegy mondom, leszállok egy megállóval előbb, most az a húsz méter nem oszt nem szoroz. Erre hátranézek, ki ül mögöttem srégen? Hát a múltkori feka. Az érzés amikor a nyakát nyújtogatva vigyorogva próbálja elkapni a tekintetem leírhatatlan :D Igen, itt már biztos voltam, hogy egy megállóval előbb szállok le. Nézett is a csávó. Csak azért imádkoztam, hogy ne kövessen mert szíven szúrom magam. Amikor leszálltam, gondolkodtam most a parkon menjek keresztül vagy a fenti úton. Az a baj, hogy a fenti útra a gyalogosoknak egy ideig csak a parkon tudnak keresztül felmenni. Jó mondom, inkább üssön el egy kocsi csak ne találkozzak a csávóval. Amúgy a fenti utat csak akkor használják ha lezárják az alagutat.

Most leszögezem, hogy egyáltalán nem vagyok rasszista! Sőt kifejezetten szeretem a feketéket, mondtam is apának, hogy tuti örökbe fogadok egy kis feketét, mire agyvérzést kapott de mindegy. Tisztára Angelina Jolie vagyok ezen a téren. Minden fajtából akarok egyet. Gyűjtögetném őket mint a kiscicákat. Na mindegy. Nem tehetek róla, hogy bennem van a félelemérzet ha egy sötétebb bőrű próbál meg közelíteni felém. Akkor is csak arra tudtam gondolni, hogy egyszer csak kifordul a szeme és a nagy fekete izéjével megizél. Áhh...
Amúgy erről eszembe jutott egy beszélgetés :D Sajnos rajtam és nővéremen kívül a többiek eléggé rasszisták, főleg apa.
"Lö nézek egy videót ahol japán helyes fiúk táncolnak"
- Apa, nézd ott vannak a szerelmeim!
- Az a szerencse, hogy ott vannak és nem itt.
Hát jó...:D Attól még a szerelmeim
nyomnyomnyom ki ez a kis szamuráj ráadásul cicával hát menten eldobom a bugyim
Btw. nem ide  tartozik, de ma lehulott az első hó!! Ráadásul hatalmas pelyhekben, persze nem maradt meg, egyből elolvadt. Azért jó volt, leszámítva a rettentő hideget...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése