Majd késöbb...

A héten folyton ez volt. Majd később tanulok, megírom a bejegyzést, elmegyek telefont venni, elmegyünk korcsolyázni. Aztán ebből csak az lett, hogy megírom most ezt a bejegyzést. pedig másikat akartam képekkel, beszámolóval stb. De majd később. 
Amúgy voltunk korizni. Ahogy ott sétáltam a kivilágított utcán, meg a karácsonyi vásáron olyan letört voltam, hogy nem volt semmilyen karácsonyi hangulatom.:( Pedig ha általában meglátom a gyönyörű kivilágítást, a sok embert kabátban, sapkában és sálban mindig előjön ez a "basszus mindjárt Karácsony" hangulatom és tök boldog leszek. Hát erre még várni kell. 
Holnap hétfő. Utálom a hétfőt. És nem csak azért mert az A HÉTFŐ. Hanem mert holnap 9 órám lesz, ráadásul haza sem tudok menni, mert spanyol kurzom lesz este 20:15-ig. És mire hazaérek lesz fél tíz, mire bebújok az ágyba lesz 11 mire elalszok éjfél. És reggel 5-kor kelek. Na mindegy, egy kis feláldozás kell ahhoz, ha azt akarom csinálni amit szeretnék. A másik a tanulás. Ugye én otthon is magántanuló vagyok. Bár fogalmam sincs miért. Na mindegy. Szóval ez is gáz, mert olyan, hogy matek, kémia, fizika.... totál sötét vagyok ezekből. Amikor megláttam a matekkönyvem kisebb szélütést kaptam, majd egy hisztérikus "én meg fogok bukni!!" kijelentéssel mosolyogva becsuktam a könyvet és becsúsztattam a szekrény aljába. Azóta is az első oldalon tartok. Áhhh.